Sigirya - Szinhagiri - Oroszlán szikla, Srí Lanka
Sigiriya – lenyűgöző sziklára épült műemlék Srí Lankán
Az Oroszlánszikla bazalttömbje kétszáz méter magasan emelkedik a srí lankai dzsungel fölé. Ide palotát építeni és azt üzemeltetni mérnöki és építészeti csoda volt 1600 évvel ezelőtt. A palotában mindössze egyetlen uralkodó lakott, akinek élete egyszerre idézi fel Shakespeare királydrámáit és a Playboyok hőskorát.
Szigirija vagy Szinhagiri (Oroszlán szikla) ősi sziklavár a Sri Lanka középső tartományában lévő Dambulla város közelében. A név egy történelmi és régészeti helyszínt jelöl, amelynek legmarkánsabb jellemzője egy monumentális, mintegy 200 méter magas szikla. Az ősi Sri Lankai krónika, a Csúlavamsza, szerint ezt a helyszínt választotta új fővárosa helyszínéül Kásjapa király (477 – 495). Palotáját az itt található szikla tetejére építtette, és a szikla falaira színes freskókat rajzoltatott. A sziklán felfelé vezető út mintegy felénél, egy kisebb alapterületű, vízszintes szirten kaput emeltetett, amely egy hatalmas oroszlánt formáz. A hely erről az építményről kapta a nevét. A fővárost és a királyi palotát a király halála után elhagyták, és a 14. századig buddhista kolostorként működött. Szigirija ma UNESCO világörökségi helyszín, az ősi várostervezés egyik legépebben fennmaradt példája.
********************
Sigiriya ősi városa (Srí Lanka)
A srí lankai Oroszlánszikla története olyan kusza és intrikákkal teli, mintha nem is lenne igaz. A történet középpontjában egy Kassapa nevű uralkodó áll, aki 477-ben saját apjától, Dathusena királytól ragadta magához a hatalmat a hadsereg vezérének támogatásával.
Utóbbi ugyan a király unokatestvére és sógora is volt, mégis bosszúra szomjazott ellene. Erre a király azzal adott okot, hogy korábban meggyilkolta a hadvezér anyját. Aki viszont a király nővére is volt, így Dathusena testvérgyilkosságot követett el. A továbbiakban Kassapa apagyilkosként, a hadvezér Migara pedig visszaeső árulóként jelenik még meg a történetben, ami van annyira szövevényes, hogy tényleg akár Shakespeare is írhatta volna! Kassapa elsőszülött fiúként jött világra, de anyja Dathusena király rangon aluli ágyasa volt, így mikor a királynak egy nemesi származású feleségétől is született fia, az udvar egyértelműen őt tekintette trónörökösnek. Kassapa – Migara hadvezér segítségével – 477-ben letaszította apját a trónról. Azt követelte, hogy apja adja át neki a legnagyobb kincsét, mire Dathusena a történet szerint elvitte a legnagyobb víztározójához, és az mondta, hogy ez az. Ezen Kassapa feldühödött, és megölte apját. Különböző variációk maradtak fenn erről. Az egyik történet szerint a cellája falába, más elmondás szerint magába a víztározó gátrendszerébe falaztatta be élve. Megint más történetek szerint a hadvezér Migara volt az, aki végzett a királlyal. Akárhogy is, Kassapát ettől fogva Apagyilkos Kassapaként (Pithru Ghathaka Kashyapa) emlegették csak.
De a királyi székhelyként akkor már sok száz éve szolgáló (szintén világörökségi helyszínné nyilvánított) Anuradhapurában nemcsak ezért nem volt maradása Kassapának, hanem a törvényes trónörököst támogató erők megtorlásától való félelmei miatt sem. Így fordult a figyelme Sigiriyára, azaz az Oroszlánsziklára.
Sigiriya sziklája látványos, hatalmas, és kialakulása sem mindennapi, a szikla ugyanis egy megszilárdult lávadugó, amely körül szép lassan erodálódott a vulkán. A környék a kőkorszak óta lakott. Az i.e. 4. századtól pedig buddhista szerzetesek éltek a sziklán. Kassapa rövid, de rohamos fejlesztéseket eredményező uralkodását követően is a szerzetesek maradtak a szikla lakói egészen a 14. századig.
A 200 méter magas szikla tetején egy valaha pazar fellegvár maradványait találjuk, de az 1200 lépcsőfok megmászását magába foglaló út is tartogat pár látnivalót. A kutatók szerint a szikla nyugati falát szinte teljesen beborították a freskók, amelyekből mára már csak 18 darab maradt meg, de ezeken jól látszik, hogy milyen volt a kor nőideálja. Arról nincsenek információk, hogy kiket ábrázolnak a freskók - lehetnek például Kassapa háremének tagjai, vagy papnők, akik szertartást végeznek -, de az mindenképp közös bennük, hogy hatalmas, kerek, fedetlen mellekkel ábrázolták őket.
A freskókat követő szakaszt úgy nevezik, hogy tükörfal, ugyanis a történet szerint a sziklának ezt a részét olyan fényesre polírozták, hogy a király láthatta benne magát, ahogy elhaladt. Később az utazók szokása az lett, hogy üzeneteket, verseket véstek fel ide. A legkorábbi ezek közül a 8. században készült. Ma már persze rongálásnak számít bármi hasonló.
A fellegvár főbejárata valaha egy hatalmas oroszlánt formázott. De ma már ennek a szobornak csak a mancsai és a karmai vannak meg. Köztük indul a lépcsősor, ami a szikla tetejére vezet. A palotából persze nem sok maradt meg. Arról, hogy hogyan festhetett a fellegvár másfél évezreddel ezelőtt, csak találgatások vannak. A grandiózus medencéről például úgy tartják, hogy a háremhölgyeknek kellett itt fürdőzniük, míg Kassapa a trónjáról mustrálta őket.
De Kassapát is utolérte a végzete. Tizennyolc gondtalan évet tölthetett el fellegvárában, a katonák és Migara hadvezér támogatását élvezve. Azonban, mikor nem adott engedélyt Migarának egy hatalmas vallási fesztivál megrendezésére, kivívta a bosszúszomjas hadvezér haragját. Migara ismét cselszövésbe kezdett, titokban visszahívatta Kassapa Dél-Indiába menekült féltestvérét, a törvényes trónörököst, majd tőrbe csalta Kassapát. Mikor Kassapa rájött erre, a történet szerint fegyverével saját torkát átvágva végzett magával.
Egy másik legenda Sigiriya darazsairól szól. A darazsakat többször megpróbálták már kiirtani, de minden alkalommal újra megjelentek. A helyiek úgy tartják, hogy Kassapa hadserege az ő alakjukat öltötte fel, hogy így vigyázzon tovább az Oroszlánsziklára. Mivel a hangoskodás csalja elő őket leggyakrabban, érdemes csendben megmászni a sziklát, különösen az oroszlános főbejárathoz közeli részt, ahol a sziklafalon látni is a darázsfészkeket.
A palotakomplexum körül Kassapa uralkodása alatt létrehozott kerteket és az ezeket tápláló medencéket és csatornarendszereket a történelem első épített kertjei között tartják számon. Ahhoz, hogy sikeresen megépítsék, majd üzemeltetni tudják a fellegvárat és az erődöt, a kort meghaladó építészeti és mérnöki munkára volt szükség, ezért gyakran emlegetik a világ nyolcadik csodájaként is.
A kolostoregyüttesben sziklatemplomok, fürdők, tavak, barlangok és Ázsia legrégebbi tervezett kertjei találhatók. Itt láthatóak a Világörökség részét képező “Sigiriya-i asszonyok” freskók, a tükörfal, az Oroszlán terasz, valamint a Vízikert. Az UNESCO szerint Sigiriya a korabeli városrendezés egyik legjobban megmaradt példája, 1982-ben került fel a világörökségi listára.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése