Atlanterhavsveien, azaz Atlanti-óceáni út, Norvégia

Lélegzetelállító és veszélyes – Ettől olyan csábító Norvégia és a világ legszebb útszakasza

Az Atlanti-óceán útja képes feltárni előttünk Norvégia minden szépségét, hiszen gyönyörű tengerparti tájakról indulva, változatos szigeteken keresztül vezet el a csupasz sziklákig, ahol megcsodálhatjuk a naplementét. Nem véletlenül tartják sokan a világ legszebb útszakaszának.

A 20. század elején egy vasútvonallal kívánták összekötni a Norvégia partjainál húzódó szigetvilágot, ám ebből a projektből nem lett semmi. A komolyabb tervezgetés az 1970-es években kezdődött el, akkor viszont már autóútban gondolkodtak. Az építési munkálatok ideje alatt tizenkét borzalmas hurrikánt is át kellett vészelni, ám végül 1989-ben megnyithatták az Averoy szigetét a kontinensen található Eidével összekötő Atlanti utat.

A beruházás 122 millió norvég koronába (négymilliárd forint) került, amelynek egy részét hídvámból fedezték, 1999 óta azonban már ingyenesen lehet rajta közlekedni.

A 8,3 kilométer hosszú út részét képezi több gát, viadukt és nyolc híd.

Az út egyik fő vonzereje a - Storseisundet-híd (Storseisundet), vagy amint hívják - A részeg híd vagy a „Híd a semmibe”, mert nem áll pontosan úgy, mint a szokásos hidak, ha egy bizonyos szögből nézünk rá, a teteje felfelé irányul, és az áthaladó autók olyanok, mintha repülnének fel az ég felé. Storseisundet-híd a teljes útvonal legmagasabb pontja, a víz felett 23 méter magasságra emelkedik.

Nagyon nem mindegy, mikor vágunk neki ennek az útszakasznak. Óriási a kontraszt egy napsütötte, békés nyári nap és egy viharos téli között, amikor csúszik az út, alattunk háborog az óceán, a fejünk felett pedig szó szerint összecsapnak a hullámok. Utóbbi esetben érdemes nagyon óvatosnak lenni, hiszen a szeszélyes időjárás és a huncut kanyarok sora még a gyakorlott sofőröket is megtréfálhatja.

A több kisebb szigetre és sziklacsoportra épült út a kulturális örökség része, illetve egyike a tizennyolc Nemzeti Útvonalnak. Mindemellett 2005-ben az Évszázad norvég konstrukciója címmel is megtisztelték.

Díjakban és elismerésekben nem szenved hiányt, 2006-ban a The Guardian brit napilap is a világ legjobb útjai közé sorolta, 2007-ben az Aftenposten norvég hírlap olvasói az ország második legcsodálatosabb autóútjának választották, a Fifth Gear autós műsor szerkesztői pedig néhány éve megállapodtak benne, hogy sehol a világon nincs ennél alkalmasabb terep egy autó tesztelésére.

Ennek megfelelően szinte az összes jelentős autómárka forgatott már itt reklámanyagot.

Persze nemcsak autóval, hanem akár motorral vagy kerékpárral is érdemes ellátogatni és megcsodálni az ország természeti adottságait és tájait.

Ez a vidék egyébként túracélpontként is ragyogó, a horgászat szerelmeseinek maga a paradicsom, hiszen egy külön hidat is emeltek erre a célra, de búvárkodásra is kiválóan alkalmas a terep. Emellett lehet kempingezni, szörfölni, kajakozni, vitorlázni, nagyokat bringázni, és persze kipróbálni a helyi finomságokat, felfedezni a környékbeli városokat.

Az autós túra során négy kilátóhely található, ahol mindenki rengeteg képet készít, hiszen egyik festőibb, mint a másik. Ezek közé tartozik:

• Askevågen: 360 fokos panoráma tárul elénk és a kilátás pazar, akár napos az idő, akár viharos.

• Kjeksa: szintén hasonló látványban lesz részünk

• Geitøya: Geitøya szigetén is nagyon szép képeket készíthetünk az egész hídcsoportról. Ennél a kilátónál gyakran találkozhatunk horgászokkal is.

• Myrbærholmbrua: ez egy különleges horgászoknak kialakított híd, ahol foghatunk makrélát vagy éppen tőkehalat is. A közelben horgászfelszerelés is bérelhető.

Milyen fontos látnivalók láthatók az autós túra során:

– Kvernes fatemplom: 1300-an építették ezt a gyönyörű fatemplomot, ami a mai napig a környék vallási és kulturális életének központja. Lélegzetelállító kilátás nyílik innen a Kvernesfjord és a Freifjord vidékére. A fatemplom mellett egy skanzen is található, ide is érdemes benézni.

– Bremsnes barlang: Norvégia legnagyobb barlangja, ahol a 10 ezer éves – az úgynevezett Fosna-kultúra – maradványaira bukkantak a régészek. Feltételezik, hogy hajótöröttek és törvényen kívüliek laktak benne.

– Old Kvernes Rural museum: ez tulajdonképpen egy skanzen, ahol bemutatják, hogy hogyan éltek ezen a tájon az emberek a 18-19-dik században, különös tekintettel a halászokra. Megnézhetjük, hogyan is nézett ki egy korabeli halászkunyhó. Szent Olaf ünnepén – minden év július utolsó hétvégéjén – kirakodóvásárt és kézművesvásárt is tartanak itt.

És akinek még ennyi sem elég, lehet itt horgászni, de búvárkodni is, hiszen az óceán szép tiszta. Aki szeret szörfözni, annak figyelmébe ajánlom a Hustadvika-öblöt, ami a szörfösök paradicsoma, a hullámok szinte mindig garantáltak.

Ha szeretnénk megkóstolni egy kis helyi sajtot vagy joghurtot – nagyon jó minőségű – akkor látogassunk el a Derinngarden farmra, ahol mindezeket megízlelhetjük vagy akár meg is vásárolhatjuk. Ha éppen kempingezni támad kedvünk, arra is van lehetőség a farmon.

Az Atlanti-óceáni úton való közlekedés egy csodálatos utazás mindenkinek, aki meg akarja tapasztalni a természet és a tervezés egyedülálló kombinációját, akár autóval, akár kerékpárral, akár gyalog.